Polgár Zoltánnak hívnak és gyermekkorom óta Békésen élek. A Karacs Teréz utcában nőttem fel. Feleségemmel, Marikával - aki fodrász - a Keserű soron alapítottunk családot és neveljük két gyermekünket Sárát és Zoltánt.
Életem vezérlő-csillagai a sport, a közösségi élet és az ezeket átszövő szervező munka. Végigjártam a békési kézilabdasport színtereit: játékosként eljutottam a csapatkapitányságig, dolgoztam játékvezetőként és másodállásban a klub vezetője voltam. A sport mutatta meg nekem a küzdelem emberi arcát, adott életre szóló barátságokat és máig ható tanulságokat. Csapatjátékosnak tartom magam: korábban játékosként, később pedagógusként és napjainkban, a Kecskeméti Gábor Kulturális Központ igazgatóhelyetteseként dolgozva. Álljanak hát most itt közös jövőnk, elképzeléseink, és a terveink:
Hiszek a közösség mindenek fölötti erejében. Hiszek a munka becsületében, az összefogás értékében. Hitem szerint a jövőhöz vezető út nem a vakszerencse, nem az ígéretek kérdése. Itt élve testközelből élem meg a kerületünk, Bánhida mindennapjait. Látom az itteni erősségeket és akadályokat egyaránt. A választásokig folyamatosan, és azután is megtartandó lakossági találkozókon - és akár az internetes fórumokon is - megtalálhatjuk, meg fogjuk találni a közös hangot, kialakítjuk közös stratégiánkat szűkebb környezetünk jövőjének megformálására. Mindehhez az Önök aktív közreműködése, felügyelete adhatja meg felhatalmazást. Önkormányzati képviselőként és alpolgármesterként az Önök érdekeinek feltétel nélküli képviselete lesz a feladatom a testületben.
Csapatjátékosként szót kell ejtenem Kálmán Tibor pogármesterről és képviselő társaim közös munkájáról: A körzeti munkánkban az általam is kitűzött célokat kell a legfontosabbnak tartanunk. A körzetek lakóiból azonban összeáll városunk Békés lakossága, képviselőikből a képviselőtestület. A feladatok, a terhek, a sikerek és az örömök közössé válnak.
Közössé válnak de nem adódnak össze, inkább megosztódnak. A megosztott feladatok és terhek könnyebbednek, ellenben a megosztott sikerek és örömök többszöröződnek. A választópolgárok közreműködése és felügyelete, a polgármester, a képviselők - Én és a csapatunk - munkája és alázata tömörítheti egybe azt amit közösségnek hívunk. KÖZÖSSÉGNEK, tiszta SZÍVVEL, tiszta LÉLEKKEL.
Megköszönöm eddigi figyelmüket! Mi Békésért Vagyunk!
Időkapszula, békési retró:
Békés esztendő: 1904 januárjában az alábbi bírósági, törvényszéki tudósítással jelentkezett a Békés című lap
Úgy látszik, hogy ebben az évben békés világ lesz, mert a békésiekkel kezdődött meg a főtárgyalás. Ugyanis még 1902. november 16-ra nyúlik vissza az ügy előzménye, mikor is M. Tóth Ferencz kiöregedett pandúr, a korcsmában
a visszajáró pénz felett összeveszett Herpai István korcsmárossal, ki 2 társa segítségével a kötekedő vendéget az utczára tették és alaposan helybenhagyták. De nem azért békési a magyar, hogy ezt könnyen tűrje, a megvert ember sietett a rendőrségre, hogy kísérjék be a korcsmárost, amiért őt, a választó polgárt kitette a korcsmából, miután a rendőrök nem nagyon siettek, egyiket meg is lökdöste hevében, minek az lett a következménye, hogy nemcsak akik megverték, hanem ő is a vádlottak padjára került a rendőr bántalmazásáért. A főtárgyaláson azonban csakugyan béke lett, mert mindenik terheltet felmentették, részben azért, mert a részegség miatt nem volt beszámítható a tett, részben meg azért, mert aki józan volt, azzal szemben nem lehetett bizonyítani a bűnösséget.
Érdekes, hogy közel 120 évvel ezelőtt még milyen mértékben számított a beszámíthatatlanság. Ami viszont biztosan nem számított, hogy az ital a mai napig sokakat tesz túlságosan bátorrá.
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát.
Nagyon érdekes, hogy miként alakult a Himnusz története. Mint az a nemzetijelkepek.hu oldalon olvasható, Magyarországon a XVIII. században két néphimnuszként énekelt vallásos dal is elterjedt, sokan ismerték, tartalmát mélyen átérezték, egyetértettek vele. Régi énekeskönyvekben megtalálható volt az „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga” és a „Boldogasszony anyánk” kezdetű ének; az egyaránt fontos fohászokat együtt tudták énekelni.
A XIX. század elején hivatalos alkalmakkor Magyarországon is az osztrák császárhimnusz csendült föl mint az országot jelképező közösségi dal. De ebben az időben már gyakran felhangzott a Rákóczi-nóta vagy a Rákóczi-induló is, mint a magyarság kifejezője.
Kölcsey Ferenc 1823. január 22-re keltezve írta meg a „Hymnus”-t. Azt a versét, amely egymagában örökre megőrizte volna nevét, ha semmi mást nem is írt volna. Irodalomtörténészek kimutatták, hogy a költemény valószínűleg nem egyetlen napon született. Egyes gondolatok, kifejezések föllelhetők Kölcsey korábbi műveiben, más gondolatok pedig a még korábbi magyar irodalomban. A költő kivételes érzékenysége tudta összesűríteni tökéletes tartalmi és formai egységbe mindazt, ami egy nép sok évszázados történelmében fontos. A vers olyan érzelmi telítettségű, hogy egyesek pesszimizmust, mások egyenesen a jövő további eredményes harcaiban való bizakodást olvasnak ki belőle.
A magyaroknak még egy nagy mű kínálkozott a himnuszi rangra: Vörösmarty Mihály „Szózat”-a. Megjelenésekor, 1836-ban így ajánlják mindenki figyelmébe – már akihez eljutott az Auróra című almanach -: „...reményljük, nem fog elhangzani figyelem 's hatás nélkül, és ohajtjuk is, hogy a szózat tettet szüljön...” A versek és a röviden idézett kommentár nagyon jól érzékeltetik a korabeli hangulatot, a gondolkodás irányait, a feszültséget, az immár nemzeti önbecsülésre építő tenni akarást.
Ebben a helyzetben akadt még egy kiváló ember, Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója – maga is zeneszerző –, aki sok más serkentő pályázat kiírása között megérezte mindkét vers nagyságát, és szükségesnek tartotta megzenésítésüket. A Szózat zenéjére 1843-ban, a Himnusz zenéjére pedig 1844-ben meghirdetett pályázat óriási érdeklődés mellett, óriási sikerrel zárult. Mindkét dalmű (Egressy Béni és Erkel Ferenc szerzeményei) – bár egyik sem énekelhető könnyen -, rövid időn belül kedvelt lett és elterjedt. Erkel Ferencnek – a Nemzeti Színház karmesterének – díjnyertes, a Himnuszra írt pályaműve a várakozásnak megfelelően – már a születése pillanatában – nagy reményekre jogosított.
A Himnusz szövege és maga a kotta hamarosan több kiadást megért, különböző korokban ugyan különböző sűrűséggel, de rendre követték egymást. A magyar nemzet himnuszává tulajdonképpen a közakarat, közmegegyezés tette. A hivatalos elismerés azonban évtizedeken át késlekedett, az csak 1990-ben történt meg, amikor nemzeti jelképeink sorába a címer és a zászló mellé a legfiatalabbat, a Himnuszt is Alkotmányunkba iktattuk. Nem szerencsés rangsorolni a nemzeti himnuszokat, ám elmondhatjuk, hogy a magyar himnusz mind irodalmi és zenei, mind formai és tartalmi szempontból kiemelkedően jeles mű.
Nemzeti imádságunk nagyon fontos, meghatározó szerepet tölt be az életünkben, mindennapjainkban és ünnepeinknek egyaránt, milyen erőteljesen szimbolizálja a magyar kultúrát. Az irodám falán is ott található, hogy így is jelezze, mennyire fontos magyarságunk, jövőbe vetett hitünk, együvé tartozásunk.
1904-ben városunk híres szülöttének nyílt emlékkiállítása
A Jantyik-kiállítás megnyitása. Vármegyénk korán elhunyt érdemes fia, Jantyik Mátyás művészi hagyatékát egybegyűjtötték a mester tisztelői, s az értékes alkotásokat, a melyeket a múlt héten mutattak be a főváros közönségének, Jantyik Mátyás szülővárosában Békésen is kiállították – írta 1904-ben a Békés című lap. A nagyérdekű tárlatot, mely az uj gimnázium emeleti termeiben van elhelyezve, kedden délelőtt 9 órakor nyitotta meg Popovics Szilveszter főszolgabíró, előkelő szép közönség jelenlétében. Megjelentek a megnyitó ünnepen a Jantyik-család tagjai is, a kiket meleg ovácziókkal vett körül az ünnepi közönség. A kiállításon már eddig is sok kép került eladásra.
Jantyik Mátyás szellemi és kulturális hagyatékát kötelességünk megőrizni, aminek érdekében a jövőben is komoly lépéseket fogunk tenni. A nagyszerű művész 120 évvel ezelőtt hunyt el.
Száztizenegy éve farsangi mulatsággal kezdődött az év.
A vízkereszt utáni időszak hagyományosan a farsang, a báli szezon időszaka. 1911-ben, 112 évvel ezelőtt is több ilyen programot rendeztek településünkön, nemes, jótékonysági célokat is megvalósítva.
A farsangi mulatságok sorát Békésen az úri fiatalság január 7-én a főgimnáziumi szegény tanulók segélyalapja javára rendezett jótékony célú táncmulatsága nyitotta meg, amely úgy erkölcsileg, mint anyagilag egyaránt fényesen sikerült, méltó jutalmául a fáradságot nem ismerő rendezőség igyekezetének.
Nagyon érdekes esemény volt a békési önkéntes tűzoltó-egylet felszerelései és segélyalapja javára, február hó 4-én a békési bérház nagytermében tartott zárt körű jelmezes és álarcosbált. A rendezőbizottság tagjai között olyan kiváló személyiségeket szerepeltek, mint gróf Wenckheim László tiszteletbeli főparancsnok, Hencz Antal parancsnok, Szentgyörgyi György alparancsnok. Mint előzetesen olvashattuk, a táncszünetek alatt a rendezőség a szokásos szórakoztató bohóságok bemutatásáról gondoskodott. A farsangi mulatságok közül évek hosszú során át a tűzoltók táncmulatságai voltak a legkedveltebbek, éppen ezért az 1911-es bál iránt is nagy érdeklődés mutatkozott Békés „társadalmiban”.
Sajnos idén várhatóan a farsangi időszakban nem igen lesznek ilyen rendezvények, az elmúlt években a pandémia, ebben az évben pedig a háború okozta energiaválság miatt. Több szervezet ugyanakkor gondolkodik abban, hogy esetleg tavasszal alacsonyabb rezsiköltségek mellett megtartják a programokat. Bízunk benne, hogy előbb-utóbb, inkább előbb rendeződik a helyzet, és hasonló eseményekről számolhat be a sajtó, mint például 1911-ben.
Pezsgőivásért ülhetett három hónapot
Békésen történt a múlt év tavaszán az a mulatságos eset, hogy Frank Menyhért korcsmáros megfogadta a jó Püski András napszámost fát vágni. Napokig fűrészelte és hasogatta a fát Püski András nagy búsan, míg csak egyszer ki nem szimatolta, hogy a pincében jó féle italok rejtőznek. Kapta fogta magát, egy szép tavaszi estén bebújt a pinceablakon, leugrott a pince anyatalajára s kezdte a palackos borokat kóstolgatni – írta 1909 januárjában a Békés című lap.
"Egyszer egy furcsa drótos nyakú üveg került a kezébe, és mert sehogy sem tudta kinyitni, sommás eljárás útján leütötte a nyakát, ám abban a pillanatban az üvegben volt folyadék süstörögve futott ki az üvegből a plafon felé. Pezsgő volt biz az, amit még addig Püski András csak szódavíz alakjában ismert. Hősünk azonban bátor ember volt és még italtól, lett légyen az bármiféle, soha meg nem ijedt.
Addig próbálgatta az üvegek nyakát leütögetni, míg vagy 10 üveg pezsgőből sikerült vagy két üvegre valót a saját becses torka számára benyakalni. Egy szónak is száz a vége (különösen, ha asszony mondja ki a szót) Püski András berúgott (tán még a föld is körülötte a sok kifolyt pezsgőtől.) Másnap estig nagyjából mégis kijózanodott, s avval a büszke öntudattal, hogy pezsgőtől volt berúgva, távozott. A kalapja azonban a távozási manőverek közben lemaradt a fejéről és árulója lett. Emez előzmények után történt, hogy Püski András felett törvényt ültek a „palotában” és 3 hónapra megfosztották szabadságától." - áll a tudósításban.
Az alkohollal kapcsolatban sok hasonló történet kering. Nekünk viszont fontos feladatunk, hogy a városunk fontos gasztronómiai értékét, a pálinkát megfelelően menedzseljünk, a kulturált italfogyasztást népszerűsítsük.
Fordulópont a gimnázium életében a századfordulón
Régen óhajtják már a békésiek a hat osztályú ref. gimnáziumot nyolc osztályra kifejleszteni, ez azonban eddig hajótörést szenvedett az anyagiak hiányán – írta 122 éve, 1900-ban a Békés című lap. Akkor azonban elérkezett a régi vágy megvalósításának perce, s az intézet kormányzó-bizottsága legutóbbi ülésén el határozta, hogy szeptember elején megnyitja az intézet VII. osztályát, a jövő évben pedig a VIII. osztályt. Egyelőre, míg az új gimnáziumi épület felépül, a két új osztály az ev. ref. egyház tulajdonát képező épületben lesz elhelyezve.
A gimnázium napjainkban is kiemelten fontos szerepet tölt be városunk életében. Ma is azon dolgozunk, hogy intézmény minél több és összetettebb lehetőséget biztosítson a fiataloknak, és erősítse Békést.
Nagyszabású állatkiállításnak adott otthont Békésen 152 évvel ezelőtt, 1870-ben.
A Békés című lap részletesen beszámolt 1870 júniusában tartott eseményről.
„E kiállítás derült időben, alkalmas helyen, a vásártér mellett fekvő városi szénás kertben, kedvező időben épen vásár alkalmával, élénk részvéttel és — hisszük maradandó, üdvös hatással tartatott meg. A rendezés Mezei Balázs elnöklete alatt, kitűnőnek méltán állítható” – írta az újság.
Mindez és a részletek egyértelműen mutatják, hogy városunk milyen mezőgazdasági értékekkel rendelkezik. A közelmúltban szó volt arról, hogy dolgozunk azon, hogy az öntözés minél hatékonyabb legyen településünkön. Emellett a lehetőségeinkhez méltán támogatni fogunk minden olyan kezdeményezést, amely agrárhagyományaink megőrzését és átadást szolgálja. A Békési Kisgazdakör nagyszerű munkát végez a területen, és számos helyi termelő is tovább viszi a tradíciókat.
1970-ben, 152 évvel ezelőtt a Békési című újság több alkalommal is írt a településünket érintő folyószabályozás kérdéséről.
Júliusban a következőkről számolt be a lap: Békés város tekintettel a legutóbbi vízáradások által határain okozott károkra és azon aggasztó állapotra, mely szerint a gyakori vízáradások által — úgyszólván lételeme is veszélyeztetve van : aziránt folyamodott a megyéhez, hogy szomorú helyzetén lehetőleg és mielőbb segítve legyen. — Erre nézve a bizottmány határozatilag kimondotta, hogy a folyamodványban fel hozottak méltánylásával mindazon védmunkálatokat, melyek az 1840-ki 10. te. értelmében törvényhatóságilag végrehajthatók — végrehajtja; így Békés város és Doboz község érdekében a Fekete-Körös régi medrének betöltését a szabályozási tekintetek szemelőtt tartásával, továbbá az érdekeltségek meg hallgatása és egyetértésével megengedte; egyúttal pedig tekintettel, más e megyebeli községek állapotára, újból is feliratot intéz a közlekedési miniszterhez.
A lap nem sokkal később már arról is beszámolt, hogy „Biztos forrásból értesülünk, hogy a m. k. közlekedési miniszter úr a Kettős- és Hármas-Körös folyók főmedrének szabályozását s illetőleg a Békésen alóli átmetszések végleges kiásatását állami költségen eszközöltetni és az e célra megkívántató költségszükségletet három egymásutáni évekre felosztva az államköltségvetésbe felvétetni elhatározta. Továbbá ugyancsak említett miniszter úr a fentebbi munkálatok öszpontosított és megfelelő vezethetése céljából, az illető társulatok és érdekeltek közreműködésével tanácskozmányok kormánybiztosi minőségbeni vezényletével megyénk köztiszteletben álló főispánját bízta meg.
A két hír is jól mutatja, hogy a víz milyen fontos szerepet töltött be eleink életében is. Akkoriban a pusztító folyók miatt kellett fejlesztéseket megvalósítani. Ma egyszerre több területen is folynak munkálatok, illetve beruházások előkészületei. Egyrészt, belvízvédelmi fejlesztéseket hajtunk végre, másrészt dolgozunk annak előkészítésén, hogy megfelelő öntözővíz álljon a gazdák rendelkezésére.
„Ennél nyugodtabb, békésebb város nincs talán az egész országban” – korabeli riport a Békés Megyei Közlöny című lap hasábjain 1924-ből.
Településünk ma is országos összehasonlításban is kimagaslóan nyugodtnak és biztonságosnak számít, de rendezvényekkel, a Madzagfalvi Napokkal, a kolbászvigalommal, a fiatalok programjaival mégis szeretnénk a várost pezsgővé tenni. A fejlesztésekkel pedig arra törekszünk, hogy minél élhetőbbé tegyük Békést.
Már 1914-ben, 108 éve is foglalkoztatta a fürdő kérdése a békésieket.
Gőzfürdő Békésén – írta 1914-ben a Békési című lap. Fürdők dolgában nagyon mostoha viszonyok vannak Békés megyében. Uszoda, artézi, modernül berendezett fürdő alig van, talán nincs is. Mindössze Gyulán, Békéscsabán és Orosházán van egy-két olyan gőzfürdő, mely a közönség egy részének a kielégítésére alkalmas. Békésen nagyon primitív fürdő van, s így a békésiek kénytelenek voltak már az, aki — átjárni Békéscsabára. Ezt a tarthatatlan állapotot tovább nem akarják húzni a békésiek, elhatározták, hogy egy modern fürdőt létesítenek. Először egy nyári uszoda létesítését tervezték a Bérház udvarának alsó részén, az oda tartozó Fekete-Körös medrében, de később a terv kibővült egy gőzfürdővé, mely ugyanott lenne elhelyezve, ahol már az e célra alkalmas épület is meg van, csak átkellene azt alakítani. Az üdvös mozgalomnak, amint az kívánatos is, remélhetőleg meg lesz a sikere, mivel a kivitel előtt nagyobb akadályok nincsenek.
Kárpáti Békesfalvát terveztek.
1915-ben Békésen dr. Sebők Elek békési ügyvéd által megindított mozgalom eredményeként a képviselőtestület tagjai értekezletet tartottak és, egyhangúlag elhatározták, hogy a legközelebbi közgyűlésnek ajánlani fogják: szavazzon meg 30 ezer koronát Békésfalva felépítésére. A képviselő-testület abban a hónapban tartotta meg a gyűlést, mégpedig díszgyűlés keretében. A tanácstermet Leányegyesület erre az alkalomra szépén feldíszítette. Egyetlen szónok volt csupán : dr. Sebők Elek. Zugó éljenzéssel, névszerinti szavazással, egyhangúlag szavazták meg a 30 ezer koronát.
Kimondotta a képviselő-testület, hogy a felépítendő községet csak azon esetben óhajtja Békésfalvának elnevezni, ha az a háború történelmi jelentőségű eseményein kívül álló hely, de ha eddigi nevéhez jelentősebb ütközetnek, vagy elesett hősöknek emléke fűződnék, nem tartaná kegyeletesnek más névre elkeresztelni a történelem lapjaira már beiktatott helységet, csupán a régi helységnév elé kívánja községük nevét csatolni örök időkre való emlékezetül. Dr. Balázs József mérnök indítványára azon egyetlen határozott kívánsága lesz e nemes áldozatkészséget tanúsító községnek, hogy a fölépítendő kárpáti falu iskolájában a tanítási nyelv magyar legyen.
Békés község fűzfa-telepe – érdekes hír településünkről, 1913-ból.
1913-ban Békés község arra kérte a földművelésügyi minisztert, hogy 20 katasztrális holdra adjon fűzfa-dugványt és forgatási segélyt. A miniszter, tekintettel a nagyszámú kérelmekre, egyelőre 5 hold területre hajlandó 250000 fűzfa- dugványt adni és 500 kor. forgatási segélyt, hogyha a fűzfatelepre szánt területet a község február 5-ig 50 cm. mélyre megforgattatja - írta a Békés című lap.0
A hírnek több érdekessége is van. Egyrészt, nem kizárt, hogy a telepítésnek szerepe volt a békési kosárkészítésben, így üzeni, hogy erre az értékünkre különösen vigyáznunk kell.
Másrészt, felhívja a figyelmet a fatelepítések fontosságára, amire mi is törekszünk. Ennek kapcsán érdemes megemlíteni, hogy még lehet jelentkezni az idei Babafa-programra.
100 milliméter csapadék – száztizenegy évvel ezelőtt
Negyvennyolc óra alatt 100 mm.-nél felüli esőnk volt, oly mennyiség ez, aminőre már évek óta nem volt eset –írta 1910 szeptemberében a Békés című lap. Az esőre nagy szükség volt és gazdáink egyáltalában nem sokalják, mert a föld hihetetlenül száraz volt, úgy hogy a szántás kötöttebb talajokon legnagyobb nehézségekbe ütközött. De jótékony hatása volt az esőnek késői veteményekre, s a legelőkre is. Kár, hogy az esőt augusztus 31-én este 8 óra után óriási szélvihar előzte meg, mely vármegyeszerte nagy károkat okozott. így Köröstarcsán a vihar fákat csavart ki. Békésen a motorosvasút mentén a telefonoszlopok kidőltek, a kazlak összekuszálódtak és széjjelszóródtak. Szeptember elsején este nagy zivatar volt olyan égiháborúval, aminőhöz hasonló az egész nyáron nem fordult elő. A villámok szakadatlanul bevilágították az egész égboltozatot és számtalanszor lesújtottak iszonyú menydörgéstől kísérve.
Mondják, hogy nem csak a történelem, de az időjárás is ismétli önmagát. A lap beszámolója szerint 1910 nyara is száraz volt, minden bizonnyal sokakat sújtott az aszály. Azután szeptemberre varázsütésre megjött az eső. Sajnos az idei év is hasonló volt, sőt, talán még kedvezőtlenebb. Ezért jelenleg is azon dolgozunk, hogy előkészítsük egy olyan projektet, amely segíthetné az öntözést. Nem olyan rég pedig békési gazdák nagyon szimpatikus kezdeményezést indítottak útjára ugyanilyen célból.
Mellesleg tegnap is nagy eső hullott térségünkre.
Békés villamvilágítása.
Békés községben is nem sokára villamvilágítás lesz – tette közzé a Békés című lap 113 éve, 1909-ben. Először Békés önmaga akarta a telepet felállítani, de miután meggyőződött arról, hogy ez nagy befektetésekkel jár, tárgyalást kezdett a csabai villamos művek igazgatóságával. A tárgyaláson, ha még nem is állapodtak meg végleg, de mér oly csekélyek a differenciák, hogy azok akadályt bizonyára nem képeznek.
Megállapodtak abban, hogy a csabai villanytelep fekteti le a vezetéket Békésig, a belső berendezéseket már Békés község fedezi. Csaba az áramot egységárban adja Békésnek, ahol azután a köz-és a magánfogyasztásra szánt világítást úgy szabja meg, hogy a berendezkedés amortizációs kiadásai megtérüljenek. A szerződő felek csupán az áram egységárra vonatkozólag nem jutottak pozitív meg- állapodásra, ugyanis Békés község az áram hektoWattját 23 fillér egységárért óhajtja, míg Csaba 25 fillérért kívánja számítani. Ez a differencia oly csekély, hogy a villamosbizottság legközelebbi gyűlésén minden valószínűség szerint el fog simulni.
Drámai tűzvész pusztított 1909-ben Békésen, a település két végén csaptak fel a lángok
Óriási tűz pusztított 1909 július 29-én Békésen. A község két végén ütött ki a tűz – írta tudósításában a Békés című lap. A lakosok rémülten futottak a tűz színhelyére. A szélvész csak fokozta a kétségbeesést. Az elöljáróság telefonozott a megye székhelyére az alispánnak, ki táviratilag kérte a csabai katonai parancsnokságot, hogy egy század katonaságot küldjön ki Békésre, hova az alispán maga is azonnal kiment. A tűz 9 órakor a hadházi tizedben keletkezett egy istállóban, hol különféle lomok voltak összehalmozva. Egy pár pillanat alatt itt nyolc ház és ezek mellékhelyiségei álltak lángban. A helybeli tűzoltók hamarosan ott termettek a vész színhelyén, s hozzáláttak életveszélyes feladatukhoz, melynek derekasan meg is feleltek. Pár óra alatt a tüzet lokalizálták.
Azonban még meg sem pihenhettek mikor újból kongani kezdett a vészharang. A községnek ibrányi részében gyulladt ki egy ház. Ép ekkor érkezett meg a csabai katonaság, továbbá Csaba, Köröstarcsa, Mezőberény tűzoltósága, kiknek segítségével a békésiek nagy nehezen féket vetettek a pusztító elemnek. A veszedelem nagy volt, mert a szél a községnek hajtotta a szikrákat. A hadházi részen a tűz Stern Herman istállójában keletkezett háromnegyed 9-kor. Az okot még nem tudják. Itt leégett Kiss János lakóháza és melléképülete, özv. Pós Ferenczné, Kiss Ferencz, Bálint Mihály, ifj. Bálint Mihály, Illés Mihály lakóháza és ezek melléképületei. A tüzet itt 11 órára lokalizálták. Az ibrányi részen leégett Bodorik János, Virágos János lakóháza és melléképületeik. Emberéletben kár nem esett. Sebesülés azonban több történt. Feljegyzésre méltó gr. Wenckheim László humánus cselekedete, ki nemes szíve sugallatát követve, nemcsak személyesen, cselekvőleg vett részt a mentés munkájában, de a károsultak között tekintélyes pénzbeli segélyt is osztott ki nyomoruk enyhítésére. Gr. Wenckheim Frigyes pedig a békési derék tűzoltóságot jutalmazta meg fáradozásáért. A tűzoltó egyesület javára 500 K-t adományozott.
Egy-egy ilyen hírt olvasva, mindig elgondolkodok, hogy mennyi minden változott. A békési tűzoltóknak és a technikai fejlődésnek köszönhetően ma sokkal nagyobb a biztonság, mint akkoriban. Ugyanakkor azt is sokat mond és évszázadon átívelő üzenet, hogy rögtön volt olyan nagylelkű ember, aki azonnal segített a rászorulókon.
Különleges mulatság volt 122 éve Békésen.
A „békési felsőbb tanuló ifjúság“ hangversennyel egybekötött táncmulatságot rendezett a bérház villannyal világított nagytermében, mely minden tekintetben kifogástalanul sikerült. Nagy számú és előkelő közönség gyűlt össze este 9 órára, amikor megkezdődött a hangverseny. EAu lső szám Gáhy Endréné zongorajátéka volt, ki művészettel adta elő Székely „Rapsodiá“ - ját, melynek végeztével a közönség óriási s perczekig tartó tapssal jutalmazta a szereplőt. Azután ifj. Osváth Ferencz olvasott föl nagy tetszés mellett. „A hosszú ruha“ czimü monologot adta elő Untervéger Irénke. A közönség sokáig tapsolta az ügyes szereplőt. Magyar népdalokat énekelt ezután Terney Izabella, Gáhy Endréné zongorajátéka mellett, jól csengőn szép hangjával általános tetszés mellett. Az ötödik szám Banner Böske szavalata volt, ki Reviczky Gyula „Imakönyvem“ czimü darabját adta elő, bátran, ügyesen, kiváló értelemmel s jó hangsúlyozással. Az utolsó szám Kovács Géza hegedűjátéka volt, Untervéger Irénke zongorakísérete mellett. „Polnisch“, Mendelssohntól! s „Kuidwiak“ Wieniawski- től czimü darabokat adták elő. Igazi művészettel, kiváló zenei tehetséggel játszottak. — A közönség óriási tapsban tört ki a játék végeztével. Hangverseny után táncz következett, mely daczára a nagy melegnek, kitartó jó kedvvel, reggel öt órakor végződött. A négyeseket 32 pár tánczolta.
Nagyon érdekes, hogy 1900-ban is milyen fontos szerepet játszottak városunk életében az ifjak. A mostani fiatalok pedig hamarosan, szeptember 9-én ismét egy kiváló rendezvényt szerveznek a Gödörben.
Szerelmi dráma – filmbe illő jelenet felemás befejezéssel
1900-ban egy különösen szerelmi történetről számolt be a Békés című újság. Minek is van szerelem – ezt a címet adta a vitriolos tollú újságíró a cikknek.
„Minek is van szerelem ... érzi a dal bánatos hatását Szász Lajos békési ácslegény, aki nagyon szerette Csiszár Margitot és ő is viszonozta, ámde úgy szokott történni az életben, hogy a szülők nem annyira a 100 % Celsiust szeretik a kérőkben mint inkább azt, ki el tudja tartani a leányukat. Így történt ez alkalommal is, hogy Szász Lajosnak fiatal korával ellenkező arányban álló nagy szerelme daczára is az idősebb Harmathi Istvánt szánták leányuknak, s midőn pedig ezt megtudta az ácslegény nehéz lett a szíve, és a korcsmába ment, hogy a feje is utolérje a szívét, így felkészülve revolverét vette kezébe 1899. május 24-én elhatározva, hogy úgy önmagát, mint Margitot elemészti és midőn Margit szeretsz-e kérdésére tagadólag felelt, elsütötte a revolvert, melyből a golyó a feje felett fúródott a falba — a zajra berohantak a szülők — a gavallér pedig kiszökve a Körösbe ugrott, honnan a rend őrei kihalászták. A főtárgyaláson is nagy szerelmével védekezett, és bánatjával, hogy Margit már Harmathi Istvánná lett, és ezt figyelembe véve a bíróság Tóth Ferencz közvádló indítványára csak 10 napi elzárást szabott reá, és most azon nótát énekli egyedül minek is van. ”
Farkasok garázdálkodása Békés határában – jéghideg hír 1906 januárjából, a Békés című újságból.
1906-ban, egy szerdán virradóra kellemetlen kalandja volt a Békésre vezető műúton három fuvarosnak. Szabó Nagy János Békéscsabán járt, ahonnan kora reggel indult vissza Békésre. Szabó harmadmagával utazott, s alig haladtak a várostól 6-7 kilométernyire, mikor a hajnali szürkületben négy ordas támadt reájuk. Szabónál revolver volt, s azzal lövöldözött a farkasokra, míg a többiek vasvillával és fejszével igyekeztek távol tartani a szekértől a bestiákat. A farkasok egész Békésig követték a fuvarosokat, akik szerencsésen megmenekültek az üldöző fenevadak elől.
Nagyon érdekes, hogy mennyivel másabb volt a környezet akkoriban településünk környékén. Ma minden bizonnyal kuriózumnak számítana, ha farkasok jelennének meg.
Irányi Dániel, Békés feledhetetlen emlékű képviselőjének szobrát 1904 május 29-ikén, ragyogó, napsugaras időben leplezték le a fővárosban.
Óriási néptömeg, miniszterek, törvényhozók állták körül a szobrot, födetlen fővel köszöntve annak a férfiúnak emlékét, aki egész életében belső erkölcsi tisztaságának és politikai érinthetetlenségének megőrzésére törekedett.
Ott volt az ünnepélyen Szathmári Gábor első jegyző s Kecskeméty Ferencz országos képviselő vezetése mellett Békés város küldöttsége is, s az ünnep szónoka Neményi Ambrus, aki gyönyörű szavakban aposztrofálta Békés városát, amidőn első sorban Irányi Dániel hűséges választó- kerületét köszöntette. Tudja meg Békés városa — igy mondá — hogy emlékezetünkben mindig elválaszthatlan lesz. Irányi Dánielnek neve és erénye Békés város népének nevétől, hűségének hírétől és hazafias erényétől. Békés városának megérdemelt szép méltatásához a közönség lelkes éljenekkel járult hozzá.
Azóta már Békésen is szobor őrzi Irányi Dániel emlékét, és biztos vagyok abban, hogy Békés várossá nyilvánításának jövő évi évfordulóján szintén sokat fogunk majd foglalkozni a tevékenységével, azzal a munkával, amelyet városunkért tett.
Életmentés.
Százhúsz évvel ezelőtt, a hét egyik napján Békésen a Körös hullámait élvezők közt nagy ijedtséget okozott az egyik fürdőzőnek segélykiáltása, ki fürdés közben a folyó medrében levő cölöpök egyikéhez ütődött, oly fájdalmas ütést szenvedve, hogy elmerült a vízben – írta a Békés című lap 1902-ben. A végzetes pillanatban úszott oda Varga Lajos tanító, kinek szerencsésen sikerült a „vízbefultat” szárazra hozni, mielőtt még komolyabb baj érhette volna.
Amellett, hogy a happy enddel végződött történet önmagában is érdekes, a mai napig fontos üzenettel bír. Jelenleg is zajlik a vakáció, a szünidő, nagyon sokan keresnek hűsölést a vizekben. Érdemes nagyon odafigyelni egymásra és magunkra is!
Megsárgult újságpapír és egy lovagias ügy több mint 120 évvel ezelőttről.
Békésen 1901. július havában Popovics Szevér nem intelligens jelzővel illette Schönfeld Lajos gyógyszerész-segédet, minek eredménye az lett, hogy kardpárbajt vívtak, és mindketten megsebesültek – írta a Békési című lap. A királyi törvényszék 1902 február 24-én Tóth Ferencz közvádló indítványára a kezdő Popovios Szevert 14 és a másikat 8 napi államfogházra ítélte. Egy nagyon érdekes írásban olvashattam arról, hogy ebben az időszakban a párbajok száma kifejezetten magasnak számított Magyarországon. A párbajok alapvetően a középkori nemesi-lovagi hagyományokból eredeztethetők, és hosszú ideig a nemesség előjoga volt a fegyveres becsületvédelem. Ezzel az előjoggal még akkor is éltek, amikor a párbajokat a modern polgári törvénykezés már tiltotta. Úgy tűnik, hogy a párbajmánia városunkat sem kerülte el.
Tihany Békésen
Harminckilenc éve, 1983 júliusában befutott a békési kikötőbe a MAHART Tihany nevű 150 személyes vízibusza, amely a Békés megyei Természetvédelmi és Idegenforgalmi Gazdasági Társaság szervezésében járja a Körösöket. A társaságba tömörült szervezetek, intézmények vezetői rögzítették a sétahajó programját, majd próbaútra indultak a Kettős-Körösön – írta a megyei napilap. A Tihany vízibusz hétfő kivételével mindennap kifutott a folyóra. Naponta két járat indult, délelőtt 9 órakor, délután pedig 15 órakor, s három órás sétahajó-programot biztosít a pihenni, kirándulni vágyóknak.
A folyó és kapcsolódó aktív turizmus az elmúlt időszakban kapott igazi lendület, és bízunk abban, hogy ez a jövőben is folytatódik.
Békésen, és közvetlen városkörnyékén — akárcsak a megyében, illetve országosan is — az utóbbi időben jelentősen fejlődött a kisárutermelés...
Tartós tendencia, hogy zöldségfélékből a saját szükségleten túl — a retket, céklát, fokhagymát, fejessalátát, sóskát, sütőtököt, csemegekukoricát, vöröshagymát, karalábét, zellergyökeret, uborkát — a kisüzemek termelik meg. A gyümölcs- és szőlőtermelés viszont csökkent – írta negyven évvel ezelőtt 1982-ben a megyei napilap.
Most négy évtized után is városunk életében kiemelkedő szerepet töltenek be a helyi termelők. A pandémia még inkább bebizonyította, hogy mekkora szükség van rájuk, mennyire nélkülözhetetlen a tevékenységük. Jelenleg is azon dolgozunk, hogy a közeljövőben a lehető legjobban bemutassuk őket a város lakosságának.
Már 2007-ben is megrendezték az Egy hajóban evezünk vízi túrát.
Azóta a Körösök egyik legnépszerűbb aktív turisztikai rendezvénye lett, és a folyó mentén is folyamatosak a fejlesztések nem kis mértékben köszönhetően Kálmán Tibornak, városunk polgármesterének. Jövő szombaton és vasárnap pedig ismét Egy hajóban evezünk vízi túra.
Negyvenhat évvel ezelőtt, 1976-ban első alkalommal rendezték meg a Békés-tarhosi Zenei Napokat. Hamarosan pedig elkezdődik az immáron 46. BÉTAZEN.
Egyéb (további) tartalmak szűrés és dátumválasztás alapján...