Polgár Zoltánnak hívnak és gyermekkorom óta Békésen élek. A Karacs Teréz utcában nőttem fel. Feleségemmel, Marikával - aki fodrász - a Keserű soron alapítottunk családot és neveljük két gyermekünket Sárát és Zoltánt.
Életem vezérlő-csillagai a sport, a közösségi élet és az ezeket átszövő szervező munka. Végigjártam a békési kézilabdasport színtereit: játékosként eljutottam a csapatkapitányságig, dolgoztam játékvezetőként és másodállásban a klub vezetője voltam. A sport mutatta meg nekem a küzdelem emberi arcát, adott életre szóló barátságokat és máig ható tanulságokat. Csapatjátékosnak tartom magam: korábban játékosként, később pedagógusként és napjainkban, a Kecskeméti Gábor Kulturális Központ igazgatóhelyetteseként dolgozva. Álljanak hát most itt közös jövőnk, elképzeléseink, és a terveink:
Hiszek a közösség mindenek fölötti erejében. Hiszek a munka becsületében, az összefogás értékében. Hitem szerint a jövőhöz vezető út nem a vakszerencse, nem az ígéretek kérdése. Itt élve testközelből élem meg a kerületünk, Bánhida mindennapjait. Látom az itteni erősségeket és akadályokat egyaránt. A választásokig folyamatosan, és azután is megtartandó lakossági találkozókon - és akár az internetes fórumokon is - megtalálhatjuk, meg fogjuk találni a közös hangot, kialakítjuk közös stratégiánkat szűkebb környezetünk jövőjének megformálására. Mindehhez az Önök aktív közreműködése, felügyelete adhatja meg felhatalmazást. Önkormányzati képviselőként és alpolgármesterként az Önök érdekeinek feltétel nélküli képviselete lesz a feladatom a testületben.
Csapatjátékosként szót kell ejtenem Kálmán Tibor pogármesterről és képviselő társaim közös munkájáról: A körzeti munkánkban az általam is kitűzött célokat kell a legfontosabbnak tartanunk. A körzetek lakóiból azonban összeáll városunk Békés lakossága, képviselőikből a képviselőtestület. A feladatok, a terhek, a sikerek és az örömök közössé válnak.
Közössé válnak de nem adódnak össze, inkább megosztódnak. A megosztott feladatok és terhek könnyebbednek, ellenben a megosztott sikerek és örömök többszöröződnek. A választópolgárok közreműködése és felügyelete, a polgármester, a képviselők - Én és a csapatunk - munkája és alázata tömörítheti egybe azt amit közösségnek hívunk. KÖZÖSSÉGNEK, tiszta SZÍVVEL, tiszta LÉLEKKEL.
Megköszönöm eddigi figyelmüket! Mi Békésért Vagyunk!
Különleges mulatság volt 122 éve Békésen.
A „békési felsőbb tanuló ifjúság“ hangversennyel egybekötött táncmulatságot rendezett a bérház villannyal világított nagytermében, mely minden tekintetben kifogástalanul sikerült. Nagy számú és előkelő közönség gyűlt össze este 9 órára, amikor megkezdődött a hangverseny. EAu lső szám Gáhy Endréné zongorajátéka volt, ki művészettel adta elő Székely „Rapsodiá“ - ját, melynek végeztével a közönség óriási s perczekig tartó tapssal jutalmazta a szereplőt. Azután ifj. Osváth Ferencz olvasott föl nagy tetszés mellett. „A hosszú ruha“ czimü monologot adta elő Untervéger Irénke. A közönség sokáig tapsolta az ügyes szereplőt. Magyar népdalokat énekelt ezután Terney Izabella, Gáhy Endréné zongorajátéka mellett, jól csengőn szép hangjával általános tetszés mellett. Az ötödik szám Banner Böske szavalata volt, ki Reviczky Gyula „Imakönyvem“ czimü darabját adta elő, bátran, ügyesen, kiváló értelemmel s jó hangsúlyozással. Az utolsó szám Kovács Géza hegedűjátéka volt, Untervéger Irénke zongorakísérete mellett. „Polnisch“, Mendelssohntól! s „Kuidwiak“ Wieniawski- től czimü darabokat adták elő. Igazi művészettel, kiváló zenei tehetséggel játszottak. — A közönség óriási tapsban tört ki a játék végeztével. Hangverseny után táncz következett, mely daczára a nagy melegnek, kitartó jó kedvvel, reggel öt órakor végződött. A négyeseket 32 pár tánczolta.
Nagyon érdekes, hogy 1900-ban is milyen fontos szerepet játszottak városunk életében az ifjak. A mostani fiatalok pedig hamarosan, szeptember 9-én ismét egy kiváló rendezvényt szerveznek a Gödörben.
Egyéb (további) tartalmak szűrés és dátumválasztás alapján...