Polgár Zoltán

Békés város alpolgármestere

Bemutatkozás

Polgár Zoltánnak hívnak és gyermekkorom óta Békésen élek. A Karacs Teréz utcában nőttem fel. Feleségemmel, Marikával - aki fodrász - a Keserű soron alapítottunk családot és neveljük két gyermekünket Sárát és Zoltánt.

Életem vezérlő-csillagai a sport, a közösségi élet és az ezeket átszövő szervező munka. Végigjártam a békési kézilabdasport színtereit: játékosként eljutottam a csapatkapitányságig, dolgoztam játékvezetőként és másodállásban a klub vezetője voltam. A sport mutatta meg nekem a küzdelem emberi arcát, adott életre szóló barátságokat és máig ható tanulságokat. Csapatjátékosnak tartom magam: korábban játékosként, később pedagógusként és napjainkban, a Kecskeméti Gábor Kulturális Központ igazgatóhelyetteseként dolgozva. Álljanak hát most itt közös jövőnk, elképzeléseink, és a terveink:

Hiszek a közösség mindenek fölötti erejében. Hiszek a munka becsületében, az összefogás értékében. Hitem szerint a jövőhöz vezető út nem a vakszerencse, nem az ígéretek kérdése. Itt élve testközelből élem meg a kerületünk, Bánhida mindennapjait. Látom az itteni erősségeket és akadályokat egyaránt. A választásokig folyamatosan, és azután is megtartandó lakossági találkozókon - és akár az internetes fórumokon is - megtalálhatjuk, meg fogjuk találni a közös hangot, kialakítjuk közös stratégiánkat szűkebb környezetünk jövőjének megformálására. Mindehhez az Önök aktív közreműködése, felügyelete adhatja meg felhatalmazást. Önkormányzati képviselőként és alpolgármesterként az Önök érdekeinek feltétel nélküli képviselete lesz a feladatom a testületben.

Csapatjátékosként szót kell ejtenem Kálmán Tibor pogármesterről és képviselő társaim közös munkájáról: A körzeti munkánkban az általam is kitűzött célokat kell a legfontosabbnak tartanunk. A körzetek lakóiból azonban összeáll városunk Békés lakossága, képviselőikből a képviselőtestület. A feladatok, a terhek, a sikerek és az örömök közössé válnak.

Közössé válnak de nem adódnak össze, inkább megosztódnak. A megosztott feladatok és terhek könnyebbednek, ellenben a megosztott sikerek és örömök többszöröződnek. A választópolgárok közreműködése és felügyelete, a polgármester, a képviselők - Én és a csapatunk - munkája és alázata tömörítheti egybe azt amit közösségnek hívunk. KÖZÖSSÉGNEK, tiszta SZÍVVEL, tiszta LÉLEKKEL.

Megköszönöm eddigi figyelmüket! Mi Békésért Vagyunk!

2023-01-22 08:22:00

Múltidéző - Magyar Kultúra Napja, Himnusz

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát.

Nagyon érdekes, hogy miként alakult a Himnusz története. Mint az a nemzetijelkepek.hu oldalon olvasható, Magyarországon a XVIII. században két néphimnuszként énekelt vallásos dal is elterjedt, sokan ismerték, tartalmát mélyen átérezték, egyetértettek vele. Régi énekeskönyvekben megtalálható volt az „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga” és a „Boldogasszony anyánk” kezdetű ének; az egyaránt fontos fohászokat együtt tudták énekelni.

A XIX. század elején hivatalos alkalmakkor Magyarországon is az osztrák császárhimnusz csendült föl mint az országot jelképező közösségi dal. De ebben az időben már gyakran felhangzott a Rákóczi-nóta vagy a Rákóczi-induló is, mint a magyarság kifejezője.

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-re keltezve írta meg a „Hymnus”-t. Azt a versét, amely egymagában örökre megőrizte volna nevét, ha semmi mást nem is írt volna. Irodalomtörténészek kimutatták, hogy a költemény valószínűleg nem egyetlen napon született. Egyes gondolatok, kifejezések föllelhetők Kölcsey korábbi műveiben, más gondolatok pedig a még korábbi magyar irodalomban. A költő kivételes érzékenysége tudta összesűríteni tökéletes tartalmi és formai egységbe mindazt, ami egy nép sok évszázados történelmében fontos. A vers olyan érzelmi telítettségű, hogy egyesek pesszimizmust, mások egyenesen a jövő további eredményes harcaiban való bizakodást olvasnak ki belőle.

A magyaroknak még egy nagy mű kínálkozott a himnuszi rangra: Vörösmarty Mihály „Szózat”-a. Megjelenésekor, 1836-ban így ajánlják mindenki figyelmébe – már akihez eljutott az Auróra című almanach -: „...reményljük, nem fog elhangzani figyelem 's hatás nélkül, és ohajtjuk is, hogy a szózat tettet szüljön...” A versek és a röviden idézett kommentár nagyon jól érzékeltetik a korabeli hangulatot, a gondolkodás irányait, a feszültséget, az immár nemzeti önbecsülésre építő tenni akarást.

Ebben a helyzetben akadt még egy kiváló ember, Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója – maga is zeneszerző –, aki sok más serkentő pályázat kiírása között megérezte mindkét vers nagyságát, és szükségesnek tartotta megzenésítésüket. A Szózat zenéjére 1843-ban, a Himnusz zenéjére pedig 1844-ben meghirdetett pályázat óriási érdeklődés mellett, óriási sikerrel zárult. Mindkét dalmű (Egressy Béni és Erkel Ferenc szerzeményei) – bár egyik sem énekelhető könnyen -, rövid időn belül kedvelt lett és elterjedt. Erkel Ferencnek – a Nemzeti Színház karmesterének – díjnyertes, a Himnuszra írt pályaműve a várakozásnak megfelelően – már a születése pillanatában – nagy reményekre jogosított.

A Himnusz szövege és maga a kotta hamarosan több kiadást megért, különböző korokban ugyan különböző sűrűséggel, de rendre követték egymást. A magyar nemzet himnuszává tulajdonképpen a közakarat, közmegegyezés tette. A hivatalos elismerés azonban évtizedeken át késlekedett, az csak 1990-ben történt meg, amikor nemzeti jelképeink sorába a címer és a zászló mellé a legfiatalabbat, a Himnuszt is Alkotmányunkba iktattuk. Nem szerencsés rangsorolni a nemzeti himnuszokat, ám elmondhatjuk, hogy a magyar himnusz mind irodalmi és zenei, mind formai és tartalmi szempontból kiemelkedően jeles mű.

 

Nemzeti imádságunk nagyon fontos, meghatározó szerepet tölt be az életünkben, mindennapjainkban és ünnepeinknek egyaránt, milyen erőteljesen szimbolizálja a magyar kultúrát. Az irodám falán is ott található, hogy így is jelezze, mennyire fontos magyarságunk, jövőbe vetett hitünk, együvé tartozásunk.


Egyéb (további) tartalmak szűrés és dátumválasztás alapján...

Postacím


Békési Polgármesteri Hivatal 5630 Békés, Petőfi Sándor utca 2.