A Reformáció napján

A Reformáció napján

Megemlékezés

503 éve - a hagyomány szerint - ezen a napon szögezte ki a vártemplom kapujára Wittembergben Luther márton 95 pontból álló vitairatát.


A pénzért vásárolható bűnbocsánat elítélése, a kizárólag hit általi üdvözülés hirdetése talán már sokaknak nem is igen érthető cél. Pedig erre épült fel a reformáció, a hitújítás gondolata, a katolikus egyház megújítása.

Megújulás - hangoztatjuk sokszor ezt a szót. Az alapok nélküli változtatás könnyű feladat, az ismeretek és a felelősségtudat hiánya könnyen visz tévútra. A reform a szó nemes értelmében meggondolt, megváltoztatandónak tartott dolgok, célok előrevivő meghatározásáról, és azok végrehajtásáról szól. A jószándékú meggyőzés erejével az egyetértők toborzásával, a megvalósítók összekovácsolásával.

A hagyomány, a múlt, a kipróbáltan jól működő dolgok mellett természetesen most sem mehetünk el szó nélkül. Luther sem valaminek az eltörlését tűzte ki célul, hanem az alaptézisekre, a feltétlen hitre rakódott máz, néha sár koloncától kívánta megszabadítani azt. Tulajdonképpen a lélek felszabadításával, mégha ez sokszor ellenállásba is ütközött.

A reformáció semmit nem törölt el nyomtalanul, csak a választás lehetőségét adta. A teljességhez hozzátartozik, hogy bár a mai nap a reformáció emléknapja, a valóságban mégis több helyen és időben indult változtatási szándékra kell emlékezzünk: a protestáns egyház, az evangélikus, másnéven luteránus egyház alapjai is ekkor kerültek lerakásra. Városunk legnagyobb létszámmal rendelkező egyházi közössége, a református gyülekezet is emlékezik a mai napon.

Végezetül gondoljuk végig életünket. Az esetlegesen megvásárolt "búcsúcéduláink" ára már ugyan sosem jár vissza, de talán megtalálhatjuk a nélkülük való boldogulás - higgyék el nekem - sokkal boldogítóbb útját is...

Előző Cikk Következő Cikk